Azt várnánk, hogy a mesterséges intelligenciához a változásban élen járó innovációs és startup-ökoszisztéma alkalmazkodik a leggyorsabban. Valóban így van ez, vagy még itt is félnek az AI-tól? Mire használják az innovátorok a mesterséges intelligenciát , és elküldenék-e egy konferenciára az AI avatárukat? A SMART Konferencián kérdeztük ezekről az ökoszisztéma szereplőit.
+ + +
Az idei SMART Konferencia egyik központi témája a mesterséges intelligencia hatása a mindennapjainkban, ami lehet ijesztő is az ember számára. Szerinted kell-e félni az AI-tól, vagy inkább üdvözlendőnek tartod a megjelenését az életünkben?
Az AI-tól nem kell félni, viszont fel kell készülni a használatára. Mint minden komoly technológiai változásnál, itt is lesznek nyertesek és vesztesek, és a változást az emberi tudás, a kreativitás és az ember képességei tudják áthidalni. Aki nem fordít időt digitális készségei fejlesztésére, könnyen lemaradhat a versenyben, legyen az akár egy állam, egy cég vagy egy munkavállaló.
Te szoktál AI eszközöket használni?
Természetesen, sőt, a gyerekeimmel is rendszeresen játszunk ilyen eszközökkel. Az AI használatom leginkább a lexikális tudás visszakérdézését és annak elemzését takarja. Ez abból adódik, hogy ami ma a hétköznapi ember számára a mesterséges intelligencia – például a ChatGPT –, az a nagy nyelvi modelleken alapul és a nagy nyelvi adatbázisokon dolgozik.
Tehát azt az absztrakciós képességet, ami – a teljes informatikai hátterek átdolgozásával – szükséges lenne ahhoz, hogy az ember és a gép ne programnyelven, hanem hagyományos nyelveken keresztül kommunikáljon egymással, még nem most fogja elsajátítani az AI.
Mit adhat az AI a startup-ökoszisztémának?
Volt nemrég egy beszélgetés a Szilícium-völgyben, ahol százalékosan bemutatták, hogy a startup pitch-ek hány százalékában használják az AI kifejezést, és ehhez képest hányan tudnak az AI-ból bevételt is termelni. A kettő közötti gap elég nagy volt. Ugyanakkor a kis cégeknek – mint minden innováció esetében – nagyobb áttörő ereje van. Hiszek abban, hogy a startup-ökoszisztéma az ilyen újszerű, új gondolkodást igénylő technológiai áttöréseket könnyebben tudja adaptálni, és az AI-t sikeresen alkalmazó startupokból hatalmas cégek fognak kinőni.
Szerinted a magyar társadalom eléggé érett arra, hogy felelősségteljesen alkalmazzon AI eszközöket?
Ez azért bonyolult kérdés, mert azzal, hogy mára a mesterséges intelligencia a konyhanyelv része lett, azt az érzetet keltettük az emberekben, hogy nem kell átkötés a hagyományos és a digitális tudás között. Ez viszont nincs így.
Nem azt állítom, hogy mindenkinek programozói szinten, mélységében ismernie kellene a technológiát. Azt viszont igen, hogy azok lesznek a mesterséges intelligencia segítségével hatékonyabbak, termelékenyebbek, akiknek megvan a digitális alaptudásuk ahhoz, hogy arra jól rá tudjon épülni az AI használatának tudása is.
Tegyük fel, hogy egy meghívott a tudtodon kívül saját maga helyett egy azonos kinézetű AI robotot küld. Szerinted észrevennéd, hogy nem egy élő embert hallgatsz? Ha igen, mik lennének az árulkodó jelek?
Ma még ez feltűnik, talán észrevesszük. Az emberi érzékelés nagy részben a személyességen és a visszajelzések gyorsaságán alapul, és emiatt az ember valószínűleg még észreveszi, ha nem egy másik emberrel kommunikál. Viszont azt gondolom, ez nagyon gyorsan meg fog változni, és néhány év múlva ezek a határok teljesen eltűnhetnek.
Szóval várható, hogy pár év múlva már nem te, hanem egy AI hasonmásod fogja megnyitni a SMART-ot a te hangodon szólva?
Tavaly a MENTA Konferencián hasonlót már megcsináltuk: az ott levetített videóüzenetemet valójában egy mesterséges intelligencia alkotta meg. És ahhoz képest, hogy akkor az AI egyetlen képből és egyetlen mondatomból dolgozott, elképesztően jól felépítette a beszédet.
A végeredményen még butítani is kellett ahhoz, hogy leeshessen a nézőnek, hogy mi történik. Szóval egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ezt egy majdani SMART konferencián is meg fogjuk tenni.
NYITÓKÉP: Vinnai Balázs előad a 2024-es SMART Konferencián. Forrás: Takács József / IVSZ
